A hegyi mangábé nevet kapott állat a fákon él, és úgy gondolják, a páviánok közeli rokona. A fölfedezés részleteiről a Science folyóirat csütörtöki száma tudósít. Tom Butynski volt az egyik első tudós, aki ráakadt a rejtőzködő majom nyomára. Azt mondja rendkívül felvillanyozó élmény azon néhány primatológus (főemlőskutató) közé tartozni, akik személyesen megpillanthatták az állatot. Váratlan egybeesés Dr. Butynski annak az egyesült államokbeli kutatócsoportnak volt a tagja, amely a Ndundulu Erdei Rezervátumot kereste föl, hogy tanulmányozza a tarka mangábé – az új faj ritka „unokatestvére” – felbukkanásait. Nem tudtak arról, hogy tőlük néhány száz kilométerre, Tanzánai déli hegyvidékein egy másik kutatócsoport szintén az állat nyomában járt. „Ezek a majmok valószínűleg már több százezer éve ott találhatók” – mondta dr. Butynski. – „Vajon mekkora az esélye annak, hogy két független projekt is megtalálja az állatot 10 hónapon belül?” A másik kutatócsoportot Tim Davenport, a New York-i székhelyű Vadvédelmi Társaság munkatársa vezette. Ők hónapok óta kutatták a területet, vadászok beszámolói nyomán, akik azt állították, hogy látták a helyiek által kipunjinak nevezett különös állatot. Végül tavaly pillantották meg a majmot. „A fölfedezés azt igazolja, hogy még mindig sokat kell tanulni Tanzánia távoli és kevésbé jól ismert területeiről, valamint egész Afrikáról” – mondta dr. Davenport. Bizonytalan jövő A biológusokat megdöbbentette, hogy egy ilyen nagy emlős, ilyen soká észrevétlenül élhessen. Több mint két évtized telt el az utolsó új afrikai majomfaj fölfedezése óta. Russell Mittermeier, az IUCN – Természetvédelmi Világszövetség – munkatársa azt mondja, ez is mutatja, milyen keveset tudunk legközelebbi élő rokonainkról, a nem emberi főemlősökről. „Egy nagy, feltűnő majom, amely olyan országban él, ahol az utóbbi évszázadban jelentős mértékű vadállatkutatást folytattak, rejtve maradt közvetlenül az orrunk előtt” – mondja Mittermeier. A hegyi mangábé (Lophocebus kipinji) barna színű, jellegzetes lágy tülkölő-ugató hangot ad ki. 2450 m tengerszint feletti magasságban él, szőrzete hosszú, hogy elviselje a hideget. A tudósok úgy vélik, hogy két vagy több populáció él az Udzungwa Hegyi Nemzeti Park erdeiben. De félnek attól, hogy ilyen kevés fennmaradt egyeddel veszélyben van a jövőjük. A majom néhány élőhelyét elpusztították az illegális fakitermelők, emiatt többen fölemelték szavukat, hogy jobban védjék a területet a nemzeti park határainak kiterjesztésével. Pesthy Gábor 2005.május.20